Pusztaszabolcs Város
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal

Címünk

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat - Polgármesteri Hivatal
2490 Pusztaszabolcs Velencei u 2.

Telefon:
E-mail:
25 273-002; 273-036; 271-833 polghivatal@pusztaszabolcs.hu
Fax: 25 273-002  

Tisztségviselőink

Polgármester: Jegyző:
Csányi Kálmán Vezér Ákos

Alpolgármester:

Aljegyző:
Szőke Erzsébet Szotyori-Nagy Istvánné

Testvértelepülések

Staufenberg
Pusztaszabolcs története Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Pusztaszabolcs története
2. oldal
3. oldal
4. oldal
Minden oldal

Pusztaszabolcs területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre került bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek mind arról tanúskodnak, hogy a lakosságot a jó minőségű, öntözhető föld vonzotta a településre.
A bronzkor embere i.e. 1900-1200 között népesítette be a Mezőföld lakhatásra alkalmas, lösszel fedett részeit. Erről tanúskodnak a Felsőcikola környéki halastavak mentén feltárt régészeti emlékek is. Legfontosabb a „Sziget” nevű részen megfigyelt urnatemető, gazdag mellékletekkel, használati tárgyakkal, edényekkel, díszített bronz viseleti tárgyakkal, bronz tőrrel. Ugyanitt a Komló-domb és a Taligás-domb római koracsászárkori település helye. Pusztaszabolcsról való egy római főtiszt által készített síremlék kőfelirata. A síremléket a batavusok földjéről, alsógermániai Novimagusból (ma hollandiai Nijmegen) származó feleségének állította.
A kelták jelenlétére utalnak a cikolai dombokon, legelőkön feltárt művészien megformázott cserépedények, korsók, valamint az i.u. II. századból származó halomsírok.
A számtalan – ma múzeumi kiállítások tárgyát képező – régészeti lelet egyértelmű bizonyíték arra, hogy az itt élők fejlett kézművességet folytattak.
Pusztaszabolcs római kori emlékekben is meglehetősen gazdag. A lelőhelyek nagyjából megegyeznek a korábbi idők lakóterületeivel. A feltárt leletek között szintén megtaláljuk a fejlett kézművességre utaló használati tárgyakat, továbbá Antonius Pius császár bronzpénzét, illetőleg gladiátor jeleneteket mintázó díszített tálakat és téglatöredékeket, márványdarabokat is. Ezek a leletek már nem csupán a térség gazdasági-gazdálkodói szerepét, hanem annak kulturális jelentőségét is hangsúlyozzák.
Pusztaszabolcs és környéke a népvándorlás és a Honfoglalás időszakában sem néptelenedett el. A magyarok a már korábban letelepedett avarokkal és belső-ázsiai népekkel keveredve hoztak létre itt szálláshelyet. Az Árpád-kori letelepülésre több X-XI. századi régészeti emlék, továbbá a település neve utal. Pusztaszabolcs feltehetőleg a Szabolcs elnevezésű, Árpád nemzettséggel rokon, Előd-Szabolcs-Csák nemzetségből ered. A Puszta előtag sokkal később egy helyiségnév-rendezés során került a település nevébe. A település nevével először 1302-ben találkozunk írott dokumentumban: „a székesfehérvári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztoztak „Zabvos” falun „(Zabvos = Szabolcs / Györffy György 1971-es tanulmánya alapján).

A mezőgazdaságra épülő gazdasági szerkezet miatt a korai feudalizmusban Pusztaszabolcs jelentős „értéket” képviselt.
A környék a XIV. század végéig királyi birtok volt, ezt követően fejlődése megtorpant. A birtokosok gyakorta váltották egymást, majd török fennhatóság alá került a terület. Feltehetően ekkor semmisült meg a korábbi középkori település. (Az anyagi javakat és az embereket a terjeszkedés szolgálatába állították, melynek következményeként a térség elnéptelenedett.)
A törökök fokozatos visszaszorításával Pusztaszabolcs környéke – a jó minőségű földnek köszönhetően – hamar újranépesült. A XVII. században Szabolcson 80 házban szerb parasztok laktak, akik a török szultánnak és az osztrák császárnak is adóztak.
A XVIII. század végére a földek a Zichy család birtokába kerültek. Az itt élő uradalmi cselédek száma 1830-ban 538 fő volt. A község területén földművelést, állattenyésztést egyaránt folytattak, eleinte a gabona- és takarmánynövények termesztése dominált, majd később a kukorica, rozs és a burgonya került előtérbe, miközben a település szarvasmarha- és lótenyésztése is híressé vált.
A gazdasági fellendülésnek köszönhetően a Kiegyezés időszakában megindult a községgé szerveződés. Az akkoriban kialakult laza szerkezetű település évtizedeken keresztül tartotta mezőgazdasági jellegét, de ez nem zárta ki az ipari vívmányok megtelepedését sem. Egy 1870-es vasútfejlesztési terv célja lett, hogy Pusztaszabolcs vasúti központként funkcionáljon. Az 1870-es „Közigazgatási Törvény” 42. cikkének végrehajtásaként Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1875-ben „községesített puszták”-ként létrehozta Szabolcs elnevezésű községet. Törvény nevezte el a települést 1898-ban Pusztaszabolcsnak. 1881-ben készült el a község bel és külterületének első térképe. A területet Koffon Ignácz mérnök mérte fel, a szerkesztést Weisz Ferenc díjnok vállalta. Az első térkép borítójának a következő a szövege: „Szabolcs nagyközség Csongrád, Alsó- és Felső-Czikola pusztákkal együtt Fejér megyében 1881.”
1896-ban megváltoztak a birtokviszonyok. A szabolcspusztai területek a bécsi báró Springer-család birtokába kerültek, Felső-cikola birtoktesteit pedig Hirsch-Halász Alfréd budapesti ügyvéd vásárolta meg.


 

Báró Fould-Springer kastélya ma középiskolai kollégium



A Cikolai kastély



A változások a századfordulóra nem csupán a birtokviszonyok átrendezésében voltak megfigyelhetők. Megjelent a szervezett keretek között zajló oktatás (kb. 250 tanulóval). Gyökeres változásokat eredményezett, hogy 1882-ben megindult a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest-(Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Fokozatos kiépült a pusztaszabolcsi pályaudvar. A pályaudvarhoz kapcsolódóan épültek a központban a vasúti szolgálati lakások, és a vasutat kiszolgáló infrastruktúra. A századfordulón megtelepedett vasutasság jelentősen megváltoztatta a település szociológiai jellemzőit. A modern kispolgári felfogás (nyugdíjpénztár, egészségügyi és szociális ellátás, lakás biztosítása) további fejlődést indukált. A vasútnál jobb és kiszámítható élet, rendszeres és „magas” fizetés várta a dolgozókat. A kedvező tényezőknek köszönhetően a település lakossága 1830 és 1920 között megközelítőleg háromszorosára növekedett.

A lakosságszám változása 1830-1920 között


Az első világháború idején főként az uradalmi cselédeket és a napszámosokat hívták be katonai szolgálatra. Az uradalmak tisztjei és a béresgazdák felmentést kaptak. A cselédek munkájának pótlására nőket és gyermekeket állítottak be nehéz mezőgazdasági munkákra. 1916-tól pedig orosz hadifoglyok végezték a katonáskodók munkáját. Az I. világháborúnak 28 pusztaszabolcsi áldozata volt.
A Tanácsköztársaság bukását követően több száz menekült vasutas érkezett a községbe. Az ideiglenesen keletkezett lakás és földhiányt 1922-ben az Országos Földbirtokrendező Bizottság rendeletben szabályozta, a vasúttól keletre lévő területeken 59 házhelyet osztottak ki. A házhely-osztással egyidőben a Nagyatádi-Szabó-féle földreform alapján kb. 1600 hold földet is kiosztottak. 1923-ig a község a három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott, de 1924-re a településrészek gyakorlatilag egybeépültek. Részben a fenti tényezőknek köszönhetően az 1920-as években a község több ízben kérvényezte, a járási székhely áthelyezését Adonyból. Az indokok között szerepelt a központi fekvés, a vasúti csomópont jelleg és a gyors ütemű gazdasági és társadalmi fejlődés.
1916-ban a vasút mellett felépítették a községházát és az első vasúti iskolát (1925)
, ahol a nagyszámú vasutasság gyermekeit tanították, és amely később pedig nem vasutas szülők gyermekei előtt is megnyitotta a kapuit. 1925-ben fogda épült, majd 1926-ban önkéntes tűzoltóság is, mely kiemelt szerepet kapott a térségben a vasúti pályaudvar miatt. 1926. szeptember 11-én Pusztaszabolcs díszpolgárává választották gróf Bethlen István miniszterelnököt.


1929. június 29-én nyitották meg – műsoros rendezvény keretében – a Kaszinót, továbbá több évtizedes lemaradást pótolva állandó körorvost és gyógyszertárat is kaptak. 1931-ben csendőrőrs létesült a községben. 1932 tavaszán a kereskedelmi miniszter engedélyezte a település számára a heti vásár tartását. 1938-ban nyitották az első óvodát 40 férőhellyel. 1935-ban alkották a községrendezési szabályrendeletet. 1939 decemberében nyitott ki a helyi mozgófénykép-színház.
A változások eredményeként a lakosság száma a két világháború között tovább növekedett.

A lakosságszám alakulása 1920-1940 között



1940-től egyre inkább éreztette hatását a háború, de a behívások csak 1941 őszén kezdődtek meg, a település fejlődését azonban ez sem gátolta. Ugyanebben az évben szentelték fel a község katolikus templomát és átadták a Velencére vezető utat is. 1941-ben artézi kutat (107 m) ásatott az Országos Közegészségügyi Intézet, 1943-ban közösségi tüdőgondozó intézet is létesült.
A település 1944 és 1945 februárja között állt a frontvonalban, és 1945. február 2-án felszabadult. Ezt követően, ha lassan is, de megindult a települési élet normalizálódása. A folyamat bár gyorsan lezajlott nem volt egyszerű feladat. A háborúban elpusztult a település ló,- sertés- és szarvasmarha-állományának jelentős része. Nem volt liszt, só, olaj, hiánycikk volt a petróleum és a meginduló infláció következtében az árak az egekig szöktek. A felszabadulást követő jegyzői összeírás az alábbiakat rögzítette.

A felszabadulás utáni Pusztaszabolcs fontosabb adatai
A lakosság száma 1944. november 1-jén
3200 fő
A lakosság száma 1945. május 17-én 3560 fő
Használhatatlan házak száma 24 db
Használható házak száma 252 db
Hajléktalan családok száma 43 db
Az ellátottak száma 2410 fő
Az ellátatlanok száma 1097 fő
Részben ellátottak száma 53 fő
Megmaradt mezőgazdasági gépek: traktorok száma 2 db
Megmaradt mezőgazdasági gépek: cséplőgépek száma 4 db

A községben az 1945 utáni gyors fejlődés alapját a földreformmal teremtették meg. 1945 és 1952 között több ezer hold földet osztottak szét és 190 családi ház is felépült. A növekvő lakosság pedig igényelte, hogy a mindenkori községvezetés szervezze meg, hogy az emelkedő igényeknek megfelelően egyre nagyobb infrastruktúrával rendelkezzen a település. Igényelte az orvost, fogorvost (1961), az állatorvost, a gyógyszerészt; a hitéleti helyeket, az iskolát, az óvodát, az üzleteket.
Az 1945-ös év eredményeit összegezve megállapítható, hogy a legfontosabb esemény a földosztás volt, valamint ezzel egy időben a politikai pártok megalakulása. Ez a két alapvető tényező lehetővé tette, hogy Pusztaszabolcs elindulhasson a szocialista átalakulás útján.
A reformok ellenére a település gazdálkodása nem volt zavartalan. A termelést három fő tényező hátráltatta:

  • a vetőmag hiánya,
  • a munkaeszközök hiánya,
  • az igaerő hiánya.

A nehézségek leküzdése haladéktalanul indokolttá tette a szövetkezés szükségességét. (A gazdasági részben kerül bemutatásra részletesen, hogy 1945 után milyen szövetkezetek jöttek létre, milyen tevékenységet folytattak, a rendszerváltozás után hogyan alakultak át ld. Felsőcikolai NO2 Kft., Pusztaszabolcsi Agrár Zrt., MKSZ Kft.) 1949 februárjában megalakul a Felső-Cikolai Állami Gazdaság, májusban földműves-szövetkezeti kezelésbe kerülnek a magánboltok, októberben Dózsa György nevét veszi fel a település első termelőszövetkezeti csoportja. 1950-ben jön létre a Petőfi Sándor termelőszövetkezeti csoport, majd a következő hónapban vegyesipari KTSZ alakul Pusztaszabolcson, amely szövetkezések augusztus 20-án egyesülnek Béke TSZ néven.


A gazdaság helyreállítása mellett lakossági kezdeményezésre folyamatosan bővítették a szolgáltatások körét is. 1946-tól folyamatosan állt vissza a vasúti rend. Helyreállították a seregélyesi és a pécsi vonalat, bevezették az elektromos áramot, az ivóvizet, a gázt, a telefont, a szennyvíz csatornát; járható utak, művelődési ház és könyvtár épült. Az életminőség javulását célzó fejlesztések mellett beindult a lakásépítési hullám is. A II. világháborút követő 25 évben több mint ezer lakás épült, köztük panel lakóépületek is.


A megépült lakások számának változása 1849-1969 között, az építés éve szerint


1957-ben épült a keverőüzem (terménytároló és feldolgozó), 1958-ban átadták a MÁV sportpályát és bölcsödét avattak. 1963-ban alapították a Gimnázium és Szakközépiskolát (épület átadása 1968-ban történt), melynek előzménye, hogy 1960-tól közgazdasági technikum kihelyezett levelező tagozata működött a településen. 1962-ben Gépjavító Állomást (gépszerelés) létesítettek. 1963-ban Pusztaszabolcsi központtal létrejött a körzeti földműves szövetkezet (ÁFÉSZ).
Folyamatosan javították a közlekedési infrastruktúra állapotát, járdajavításokra és útburkolásra is sor került. A fejlődés következtében 1970-ben Pusztaszabolcs nagyközségi rangra emelkedett.
Rövid időn belül (1980-ra) megváltozott a társadalom foglalkozási szerkezete is. Pusztaszabolcs aktív keresőinek nagyobb hányada (46%) az iparban, 22%-a a mezőgazdaságban, 20%-a a szállítás területén, 7%-a a kereskedelemben és 5-a% egyéb területen alkalmazott kereső volt. Az ipari foglalkoztatottak 80%-a bejáró dolgozó volt. Közben a helyi lakosság száma is tovább emelkedett.

A lakosság számának alakulása 1950-1980 között


A folyamatosan javuló életszínvonal és a társadalmi szerkezet átalakulása a lakosság műveltségbeli javulását is eredményezte. A helyi lakosság 86%-a végzete el az általános iskolát és legalább 12% volt azok aránya, akik érettségivel is rendelkeztek.
Pusztaszabolcs gazdasági-társadalmi-kulturális fejlődése napjainkig folyamatos. A több mint hatezer fős lakosság folytonos tenni akarása a biztosíték arra, hogy tovább gazdagodik, fejlődik a kilencvenes évekre városias jellegűvé, közművesített településsé váló Pusztaszabolcs.

 

Tisztelt Látogatónk!

Köszöntöm Önt Pusztaszabolcs város honlapján! Érdeklődése megtiszteltetés számomra!
Pusztaszabolcs az ország egyik legfiatalabb városa. A Velencei-tó és a Duna között félúton he- lyezkedik el, és a budapesti elővárosi vasút egyik csomó- pontja. Településünket olyan kultu- rális, infrastrukturális, szociális, természeti és gazdasági értékek jellemzik, amelyek a XXI. századi ember számára elengedhetet- lenek.
Városunk honlapjának több funkciója van, hiszen infor- mációval szolgál az idelátogatók számára. Másrészt pusztasza- bolcsi lakosként a honlap segítségével hasznos tudniva- lókkal gazdagodik. Betekintést kap az önkormányzat működésébe, segíti az emberek mindennapi ügyintézését. Tájékoztat a tele- pülés intézményeiről, kulturális-művelődési tevékenységéről, az aktuális ügyekről és kérdésekről.
Pusztaszabolcs változás előtt áll, így számomra a weboldal jelentősége abban áll, hogy elősegítse, erősítse a kétirányú kommunikációt az itt élők és a város vezetése között, ami el- engedhetetlen feltétele a fejlő- désnek. Ez a portál jó eszköz arra, hogy a párbeszéd kiala- kulhasson, mélyebbé válhasson, a pusztaszabolcsi lakosok aktívabb szerepet vállalhassanak a közösség életében. Ezért arra buzdítom Önt, hogy használja az oldalt, tájékozódjon és ötleteivel segítse az elérhető adatok bővü- lését. Fontos, hogy véleményével, ötletével segítse elő azokat a változásokat, amelyek biztosítják a város sikerességét. Mindezt csak közösen, együttműködve ér- hetjük el. Cselekedjünk, dolgoz- zunk együtt legjobb tudásunk szerint a sikeres Pusztaszabolcs megteremtése érdekében!

Csányi Kálmán
polgármester

Szavazások

Mennyire elégedett azzal, hogy városunkban Európai Uniós támogatással megépülhetett az első játszó- és pihenőpark?
 

Képek városunkról

album040.jpg


Látogatóink száma

Új Magyarország

 

Közadat Keresõ