Az önkormányzat és gazdálkodása Nyomtatás
Képviselő-tesület

    Pusztaszabolcs önkormányzatának képviselőtesülete 14 fős, ebből egy fő polgármester, egy fő tiszteletdíjas alpolgármester és 12 fő képviselő. A képviselőtesületnek négy állandó bizottsága és időszakosan létrehozott ad hoc bizottsága, illetve albizottságai vannak.

Az önkormányzat több települési szövetségnek is tagja:
  • Vasutas Települések Szövetsége
  • A vasúthoz kötődő települések szövetsége. Nem sok olyan település van az országban, melynek mindennapi élete, és a polgárok többsége ilyen szorosan kötődne a vasúthoz. A település kötelességének érzi a részvételt ebben a szövetségben. A szövetség célja az utazás kulturált feltételeinek megteremtése, az állomás és környékének rendben tartása, a vasút, mint környezetbarát tömegközlekedési eszköz gazdaságos működtetése, a szárnyvonalak megtartása.
  • Dunamenti önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Társulása
  • A Dunaújvárosi kistérség problémáit kezeli. Pusztaszabolcsot érinti a kerékpárút program és a Dunaferr fejlesztését célzó elképzelés.
  • Közép-Duna menti önkormányzati Társulása
  • Kistérségi társulás, amelyik a volt járás területén működik. Területfejlesztési célú egyesülés. Pusztaszabolcsot érintő projektje a Cikola-Nemzetek Völgye program.
  • Szabolcs Nemzetségek Szövetsége
  • Szabolcs elnevezésű települések egyesülete. A közös kulturális programok szervezése a fő tevékenységi terüleük.

Polgármesteri Hivatal


   A Polgármesteri Hivatal 1916-ban épült, de azóta többször átépítették, hogy a növekvő lakossági igényeknek eleget tudjon tenni. Jelenleg három osztályba szerveződbe 23 fő dolgozik a Hivatalban. Titkárság a szervezései, ügyviteli, személyügyi, munkaügyi és szabálysértési, valamint technikai feladatokat látja el. Az Igazgatási Osztály anyakönyvi- és népességigazgatási, műszaki hatósági, műszaki fejlesztési, kommunális ellátási, általános igazgatási, szociális igazgatási, gyámügyi és közterület-felügyeleti feladatokat lát el. A Pénzügyi Osztály költségvetési gazdálkodás-, és számviteli feladatok, pénzügyi igazgatási és adóigazgatási, pályázati és pénztárosi feladatokat végez.

Az önkormányzati gazdálkodás

Bevételek és kiadások

   Az önkormányzat bevételei és kiadásai évről évre növekednek. Ez a tendencia adódik a növekvő önkormányzati feladatvállalásból, valamint az infláció hatásából. Az önkormányzati intézmények fenntartása, a kötelező feladatok ellátása a költségvetésben kiemelt szerepet kap. A fejlesztésre fordítható pénzek arányát mégis erőn felül emeli önkormányzat, mely a pályázatok útján nyert összegekkel és a lakosság növekvő anyagi szerepvállalásával érhető el.
    Az önkormányzat bevételek és kiadások alakulását bemutató grafikon jól jellemzi az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit. 1992-1993-ban, 1994-ben és 1999-től már volt lehetőség tartalék képzésére. 1995-1998-ig csak a működés biztosítására volt elég a saját bevétel, illetve a kapott központi támogatás. 1998-től viszont évről évre jelentős összegű szabad pénzmaradvány képződött

Az önkormányzati bevételek és kiadások alakulása


 A bevételek alakulása

      Abban az időszakban, amikor a szennyvízcsatorna építéséhez a céltámogatást felhasználták, a bevételből arányosan nagyobb részt foglalt el a központi támogatás, de ugyanez a helyzet a csapadékvíz elvezető árokrendszer építéséhez megítélt címzett támogatás felhasználásánál is.
    A működésre biztosított központi támogatások folyamatosan nőnek. Törés látható a 2000. évben, mivel a középiskola működtetése akkor már a Megyei önkormányzat feladata volt, a létszám alapján járó normatív hozzájárulást a megye kapta. A fejlesztésre adott támogatások összhangban vannak a szennyvízcsatorna beruházással és a csapadékvíz elvezetés beruházással.

A központi támogatások alakulása




      A kiadásokból a fejlesztések aránya szintén a nagyberuházásokkal függ össze. Kiugró az 1994., az 1997. és a 2002. év a céltámogatás és a 2005. és 2006. év a címzett támogatás miatt.

22. ábra. Az önkormányzati kiadások

Helyi adók

   Pusztaszabolcs Nagyközség önkormányzata 19/1995. (XII. 28.) Kt. számú rendelete szabályozza a helyi kivetésű adókat. Az önkormányzat kivetett helyi adói a következők:
   Helyi iparűzési adó, hatályba lépés ideje: 1996. január 1. Az önkormányzat illetékességi területén gazdasági tevékenységet végző vállalkozó iparűzési adót köteles fizetni. Az adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás éves nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével. Az iparűzési adó mértéke jelenleg az éves adóalap 2%-a. Adófizetési mentességet élvez 2006. december 31-éig az a több mint 100 főt foglalkoztató vállalkozás, amely újonnan létesül a településen. Az ideiglenes iparűzési adó mértéke piaci, vásározói, építőipari tevékenység esetén 1000 Ft/nap. Az iparűzési adó bevétel évről-évre növekszik 2007-re eléri a 70 millió forintot.
      A vállalkozók kommunális adója, hatályba lépés ideje: 1996. január 1. Az önkormányzat illetékességi területén működő vállalkozók által helyben foglalkoztatott személyek (tulajdonosok, tagok stb.) korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után fizetendő adó. Az adó mértéke a fentiek szerint számított létszámra vetítve 2000 Ft/fő/év. A vállalkozók kommunális adójának bevétele évente több millió Ft.
      Az összesített adó jellegű önkormányzati bevételek évente kb. 100-150 millió Ft forrást képeznek.

Polgármesteri Hivatal